Ötödik sebességre kapcsolt a biatorbágyi Tópark beruházója, s ez most nem csupán egy jól hangzó szólam, a terepen naponta több mint 300-an dolgoznak, hogy mielőbb átadhassák az első lakásokat és nem sokkal később az irodákat, majd a hotelt és benne a konferenciaközpontot.
Olyat láttunk a helyszínen, amire sok-sok évig semmi remény nem volt a magyar ingatlanpiac szégyenfoltjának számító helyszínen: motollaként dolgoznak az építő munkások, már a belső munkák zajlanak a lakásoknál és lassacskán az irodai és hotel terület is élettel telik meg. De menjünk sorba!
Muszáj felidézni, hogy az M0-M1-M7 autópályák által határolt úgynevezett arany háromszögben évekig elhagyott beton dinoszauruszként éktelenkedett a központi tömb, miután az eredeti beruházó bedobta a törölközőt. Az új fejlesztő, a Lavinamix Csoport és főtulajdonosa mégis fantáziát látott a területben (nyomott áron juthatott a projekthez - a szerk.) és új koncepcióval, hitel nélkül felélesztette a monstrumot, amit aztán - meggyőződhettünk róla - igyekszik valóban minőségi módon és anyagokból a piacra dobni.
A Tóparknál is a felső középosztály a célközönség a lakásoknál, de nem 6-8 emeletes társasházakat építenek, mint az úgynevezett lakóparkoknál, hanem csupán négy szinteseket (lifttel), az épületek közötti távolság is nagyobb az eddig megszokottnál. Ottjártunk idején (szeptember harmadik hete) több család is felmérte a terepet, többen konkrét lakások iránt érdeklődtek. Az értékesítők szerint az alig pár hete indult folyamatban már több vásárlás is történt.
A 2019 végéig megépülő 350 lakásnál több árkategóriát alkalmaznak, de mindenütt valóban minőségi anyagokkal dolgoznak, ezt jól lehetett látni, amikor rövid sétát tettünk az épületekben. A kedvelt budai körzeteknél viszont 25-40 százalékkal olcsóbb árakkal dolgoznak, miközben a kínált minőség és a nagy zöld terek, a közeli hatalmas tó valóban egyedi környezetet adnak annak, aki elfogadja, hogy inkább a főváros előszobájában, szabadabban él és lakik, mint a túlzsúfolt belső negyedekben.
Összesen több mint 3000 parkoló, 81 lift, közel 25 hektár nettó zöldfelület épül ki a beruházás közvetlen környezetében. Itt valósul meg Magyarország legnagyobb épülete a maga bruttó 198 ezer négyzetméterével – maga mögé utasítva az eddigi rekordert, az Aréna plázát.
Sétálva az irodáknak, üzleteknek és éttermeknek helyet adó központi tömb falai között, a helyi Váci utcának is nevezhető passzázson, már látható, hogy nem uniformizált épületek tömege lesz itt, hanem különböző stílusok jegyeit magukon viselő ingatlanok váltják egymást. Visszaköszön Bécs, Párizs, London vagy Berlin építészeti stílusa, de a múlt század eleji Budapestet idéző szecessziós vagy éppen art deco stílusú házzal is találkozhatunk.
A fejlesztő patinás, belvárosi miliőt álmodott a városon kívülre. De nemcsak az épületek okán érezheti magát belvárosban a látogató, minden egyéb arra jellemző funkció is megtalálható lesz: tömegközlekedés, nyitott és zárt parkolók, kulturális és sportolási lehetőségek, kávézók, éttermek, szálloda, konferenciaközpont, sőt még egy magán és egy önkormányzati óvoda is.
Nem titok, hogy a megközelíthetőség a kulcskérdése a városon kívüli fejlesztéseknek: a beruházó ennek érdekében jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Kiépített több saját autópálya lehajtót. Természetesen a területen belül is komoly belső úthálózat épült, városiasan kiépített buszmegállókkal, taxi drosztokkal, bicikli utakkal, aluljáróval, kiépített futópályával, sőt játszótérrel is – vagyis mint bármely nagyvárosban.
Az első szakaszban megvalósuló 210 lakást alig fél év múlva – jövő tavasszal már birtokba is vehetik a vásárlók. Az otthonok egy része közvetlenül a tóra néz, de a többi lakás is zöldre tájolt, hiszen az épületek között mindenütt hatalmas zöldterületeket alakítottak ki.
Az irodaterületek is a legmagasabb színvonalú építészeti megoldásokat kínálják. Az épületek földszintjein kiskereskedelmi egységek kapnak helyet, közel 15 000 négyzetméteren. Sok ezer négyzetméternyi irodára és üzlethelyiségre már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak.
